A Yamaha Tracer 9 GT+ első ránézésre egyértelműen a túramotorok világából érkezik. Magas építés, nagy idomok, kényelmes üléspozíció, dobozolhatóság, rengeteg elektronika – minden adott ahhoz, hogy nekiindulj vele egy hosszú útnak.
Aztán jön az első jobb kanyargós szakasz.
És hirtelen kiderül, hogy a Tracer ennél sokkal többet akar.
Mert miközben kényelmesen elvisz két embert és a csomagokat akár messzire is, alatta ott dolgozik egy olyan motor, ami folyamatosan arra biztat, hogy azért ne csak a tájat nézd.
A CP3 továbbra is az egész motor egyik legjobb része
Nehéz úgy beszélni a Tracerről, hogy ne a háromhengeres blokk legyen az egyik első téma.
Mert ezt a motort nagyon meghatározza.
Van ereje alul, van közepe, és amikor tovább forgatod, még mindig történik valami. Nem kell folyamatosan visszaváltogatni ahhoz, hogy meginduljon, de ha éppen játszani akarsz vele, akkor erre is partner.
A Tracer nem csak gyors. Jó érzés gyorsítani vele.
És ez sokkal fontosabb különbség.
A gázreakció, a háromhengeres karakter és az egész hajtáslánc miatt van benne élet. Nem egy nagy túragép, ami pusztán azért kapott sok lóerőt, hogy autópályán legyen tartaléka.
Ezt a teljesítményt használni akarod.
Nagynak néz ki. Menet közben kevésbé az.
Álló helyzetben azért érzed, hogy nem egy MT-09-en ülsz.
Magas, széles, és főleg két személlyel már oda kell figyelni rá. Az utas fel- és leszállásánál különösen könnyen előjön, hogy a motor súlypontja jóval magasabban van, mint egy klasszikus sport-túra gépen.
Ha azonban elindultál, az egész sokkal egyszerűbbé válik.
A Tracer meglepően könnyen fűzhető egyik kanyarból a másikba, és hamar elkezded elfelejteni, mekkora motor van alattad.
Ez az egyik legjobb tulajdonsága.
Nem kell megdolgozni minden irányváltásért.
Csak nézed, hová szeretnél menni, és a motor követ.
Az elektronikus futómű nem csak egy sor a felszereltségi listán
Egy ilyen motoron az elektronika akkor jó, ha nem azon gondolkodsz menet közben, hogy éppen mit csinál.
A Tracer futóműve pontosan ezt tudja.
A motor képes úgy kényelmes maradni rosszabb úton és hosszabb túrán, hogy közben gyorsabb tempónál sem kezd el puhának vagy pontatlannak érződni.
Ez két emberrel különösen fontos.
Egyedül egy motort viszonylag könnyű jól beállítani. Utassal, csomagokkal és változó útminőséggel már sokkal nagyobb kompromisszumot kellene kötni.
Itt viszont az egész csomag meglepően széles tartományban működik jól.
Ketten már kijön, hogy magas
És nálunk ez fontos szempont.
Egy motor ugyanis nem csak akkor létezik, amikor már 80-nal mész vele egy jó országúton.
Meg kell állni.
Parkolni kell.
Meg kell fordítani.
Az utasnak fel kell szállnia.
A Tracer ezen a ponton már kevésbé tudja elrejteni a méreteit.
Az ülés és a motor felépítése miatt talajfogásnál érezhető a magasság, két személlyel pedig az utas felszállása tud igazán kényes pillanat lenni. Ha az utas a lábtartóra terheli a súlyát, nagyon gyorsan megérzed, mennyire fontos stabilan megtámasztani a motort.
Ez nem Tracer-specifikus hiba.
Egyszerűen ilyenek a magas építésű túramotorok.
De vásárlás előtt ezt sokkal fontosabb kipróbálni, mint azt, hogy hányféle menümód van a kijelzőn.
Az utasnak viszont jó helye van
Ha már elindultunk, más történet következik.
A hátsó ülés valóban használható, a lábtartó pozíciója sem kényszerít extrém testhelyzetbe, és hosszabb távon is érezhető, hogy ezt a motort tényleg két emberrel történő utazásra tervezték.
Ez nálunk különösen sokat számít.
Rengeteg motorra rá lehet írni, hogy kétszemélyes.
Attól még nem feltétlenül szeretnél rajta utasként eltölteni három órát.
A Traceren igen.
A technika itt tényleg segít
A GT+ egyik nagy dobása az, hogy tele van vezetéstámogató rendszerekkel.
És egy túramotornál ennek sokkal több értelme van, mint egy olyan gépen, amelyet vasárnap délelőtt viszel ki egy órára.
Hosszú autópályán, forgalomban vagy egy egész napos túra végén minden olyan rendszer értékes lesz, amely levesz valamennyit a vezető terheléséből.
A lényeg viszont az, hogy ezek nem veszik el a motorozás élményét.
Amikor kell, segít.
Amikor megérkezik a jó út, továbbra is te motorozol.
Talán pont ez a Tracer legnagyobb trükkje
A Tracer 9 GT+ két eléggé eltérő karaktert próbál egy motorba rakni.
Az egyik:
kényelmes, elektronikával telepakolt, két emberrel is használható túramotor.
A másik:
egy háromhengeres Yamaha, amivel egy jó szerpentinen nagyon nehéz kulturáltan viselkedni.
És furcsa módon a kettő nem üti egymást.
Nem kapsz sportmotoros élményt.
De nem is érzed azt, hogy minden egyes kanyarban egy nagy túragépet próbálsz meggyőzni arról, hogy legyen már egy kicsit izgalmasabb.
A Dongó Duó véleménye
A Yamaha Tracer 9 GT+ azért működik ennyire jól, mert nem követel túl nagy áldozatot egyik irányban sem.
Kényelmes.
Ketten is tényleg használható.
Hosszú úton rengeteg terhet levesz rólad.
Közben viszont megmaradt benne az a fajta játékosság, ami miatt nem csak azért veszed elő, mert valahová el kell jutni.
Persze nem mindenkinek való.
Álló helyzetben magas. Két személlyel ezt még jobban érzed. Ha pedig valaki alacsonyabb vagy bizonytalanabb talajfogással rendelkezik, ezt mindenképpen érdemes komolyan venni.
De ha a mérete nem probléma, akkor a Tracer nagyon erős érvet hoz fel amellett, hogy nem feltétlenül kell választani a túrázás és az élmény között.
Felpakolod.
Felül mögéd az utas.
Elindultok messzire.
Aztán amikor meglátod a kanyargós út táblát, valószínűleg egy kicsit jobban fogsz örülni neki, mint egy túramotoron illene.
